Index.hu: bagoly mondja verébnek

Az Index.hu szereti magát a független tájékoztatás netovábbjának bemutatni, miközben mások elfogultságát vagy manipulációját "felfedi", "leleplezi". Mintha ő nem tenné ugyanezt, sőt sokszor rosszabbat. Az Index legalább olyan súlyos manipulációs eszközöket vet be, mint azok, akiket gyakran túlzott módon vádol ugyanezzel.

Vegyük például a Megint manipulálták a Híradót című cikket. Tagadhatatlan, hogy az online és televíziós médián belül mindenki a közönség befolyásolására törekszik, amit gyakran a hírek elemeinek eltérő súlyponttal való illetve szelektív bemutatására építenek. Így van ez az Indextől az MNO-t át egészen a Népszabadság Online-ig. Azonban van egy szint, amíg ez "elfogadott", és amíg ezt nem lépik túl, addig általában nem tartjuk valós manipulációnak. Nem ilyen volt a Lomnici-ügy, de sok más eset igen, amiket az Index hamis színben próbált feltüntetni (itt most nem csak köztévére kell gondolni, hanem általában véve a közölt hírekre is). Tehát miközben magát a pártatlanság bajnokaként állítja be és másokat elfogultsággal és manipuláicóval vádol, valójában rá jellemző mindez.

A Lomnici-ügyben teljesen igaza volt az Indexnek, azonban a fent említett esetben visszaélt az olvasottságával és a Lomnici-üggyel egyaránt. Ugyanis ő a híradó szakszervezetis szelektív tájékoztatásánál sokkal súlyosabb csúsztatásokat alkalmaz, és rendszeresen és szisztematikusan teszi ezt. Tehát a "megint manipulálták a Híradót" cikk, mint oly sok más cikk az Indexen, is a "bagoly mondja verébnek" esete! Gyakran az Index által "leleplezett" manipulációk messze nem is lépik túl azt a befolyásolási  (szelektív súlypont-kiemelésre építő) szintet, amit az Index nap mint nap tudatosan alkalmaz.

Különbség van például a kormány "támadása" (erős kritizálása) és a valóság hamis vagy manipulált bemutatása között. A hírek negatív elemeinek kiemelése természetes és "elfogadott" hatásvadász eszköz (minél többen olvassák el a cikket, növekedjenek a reklámbevételek stb.), ezzel nincs is semmi gond. Azonban amikor egy hír alapvetően nem negatív, és súlyponti elemei semlegesek vagy pozitívak, akkor az alig létező negatív elemek aránytalan túlhangsúlyozása felér egy manipulációval. Ez a fajta szelektív tájékoztatás (a negatív elemeket kiemeljük, a pozitívakat lekicsinyítjük vagy elhallgatjuk teljesen) egy fokkal sem jobb, mint amivel akár a Híradót, akár másokat az Index vádol. Ezzel rokon módszer az Indexen a kormánnyal kapcsolatos hírekben a negatív értelmezés tudatos keresése és hírként való feltüntetése. Ez gyakorlatilag a legdurvább manipuláció, mert a hír egy direkt és egyoldalú értelmezését sugallja az olvasónak.

Ezen blogbejegyzés szerzője rengeteg manipulatív Index-cikket olvasott a múltban (ahol az Index visszaél az olvasottságával), de szűkös ideje miatt nem tudja most visszakeresgélni őket, ezért csak azokat említi, amikbe ma futott bele vagy hirtelen eszébe jutottak. Viszont bízik abban, hogy a kommentelők minél több ilyet összegyűjtenek. Továbbá a blog célja az is, hogy mindenféle aljas csúsztatásokat összegyűjtsön, elsősorban az online médiából/sajtóból. Különösen szívesen látjuk az olyan eseteket, ahol a szerző a függetlenség bajnokának szereti láttatni magát (pl. Index).

Az Index a hatásvadász címek esetén is jóval messzebbre megy, mint a konkurencia. Nézzük csak a Az elhárítás pénzelte a német neonácikat c. cikket. Mindenki pontosan tudja, hogy a "pénzelte" kifejezést szinte kizárólag úgy szokás értelmezni, hogy "tudott is róla, mit pénzel", illetve pontosan abból a célból vagy abban a minőségében pénzelte, ami a mondatszerkezetből kiderül (azaz ezesetben a neonáci minőségük elősegítése érdekében). Ha mégsem, illik odatenni az "akaratlanul" jelzőt. A cikkben persze kiderül, és az utolsó bekezdésben összefoglalásra is kerül, hogy szokásos, kettős ügynökön keresztüli hírszerzésről van szó, nem pedig a bűnccselekmények tudatos pénzeléséről. Az Index szerkesztői pontosan tudják, hogy mindenki ráugrik egy olyan címre, ami azt sugallja, hogy a titkosszolgálat/elhárítás (esetleg politikai megfontolásból) neonácikat pénzel. A cikk alcíme (rövid kivonata), ami a cím alatt jelenik meg, csak erősíti a hamis képzetet (pedig itt már hely is lett volna bőven, hogy az "akaratlan" vagy "minden bizonnyal akaratlan" kifejezést beletegyék): "A tíz gyilkosságot, két robbantást és tizennégy bankrablást végrehajtó csoport 200 ezer eurót kapott."

Az ilyen típusú hatásvadász megfogalmazás már a hír objektív tartalmát torzítja (nem a hír értelmezésével kapcsolatos, hanem a tartalmával), tehát félrevezetheti akár azt az olvasót, aki nem nézi meg a cikk tartalmát. Holott egy cikk címénél követelmény, hogy ne csak figyelemfelkeltő legyen, hanem a cikk tartalmára tömören és korrektül hivatkozzon is. Márpedig ahol félrevezető a cím, ott nem lehet szó korrektségről. Természetesen hatásvadász címeket mások is alkalmaznak, például a HírTV és MNO előszeretettel alkalmazza a "Tüntetők betörtek a minisztériumba" típusú címeket a "Tüntetők betörtek az üzbég minisztériumba" címek helyet (hogy adott esetben akár magyar hírnek is hihessék az olvasók), de itt az objektív tartalom messze nem sérül olyan mértékben, mint az Index cikkei esetén.

Egyesek talán megmosolyogják ezt a bejegyzést, mondván hogy mindez közismert volt, és igazat kell nekik adnom. Azonban a napokban olvastam egy olyan kommentet valahol, ahol a kommentelő elfogultnak nevezett mindent (még a köztévét is; bizonyos mértékig teljesen igaza is van), és azt mondta, hogy az Index az egyetlen, aki teljesen elfogulatlan. Sokszor olvasni ilyeneket, így úgy gondoltam, elindítom a Csúsztatások blogot (ami egyáltalán nem az Indexről szándékozik csak írni). A legfőbb motiváció nem ez volt, hanem hogy a közelmúltban rengeteg aljas csúsztatássba futottam bele (különösen az Indexen; igen, naponta olvasom az Indexet, de nem egyedül őt), és ilyenkor mindig kedvem lett volna valahol leírni gyorsan a meglátásomat.

Várjuk a csúsztatásokról szóló kommenteket! Mivel ezen a blog szerzője kevés idővel rendelkezik, ezért örömmel megjelenteti blogbejegyzésként a kapott kommenteket (természetesen azok szerzőjének említésével), amennyiben az adott komment alkalmas rá (tehát megvan a kritikus mérete és kidolgozottsága ahhoz, hogy blogbejegyzés lehessen). Persze akár a néhány mondatos kommentek is alkalmasak lehetnek erre, amolyan Twitter módon, rövidhírként.